Elöljáróban annyit, hogy ez a rizsa a személyes tapasztalataimon alapszik, az én véleményemet tükrözi, ami nem biztos, hogy megegyezik pl. egy bringaboltos véleményével aki napi szinten benne van a szakmában.

Ha beírod a gugliba, hogy “kerékpár vásárlási tanácsok”, meg fogsz lepődni, ugyanis nem én vagyok az egyetlen akinek eszébe jutott egy ehhez hasonló írás megkreálása. Ha valamit nem találsz, guglizz!

Alapok

A kerékpározás nem olcsó sportág. Sok ember úgy indít, hogy van 30-40 ezer Ft-ja és kerékpárt szeretne venni. Elsősorban városban fogja használni, de azért bírja a terepet is, ne kelljen rá költeni és soha ne romoljon el. Ez a megközelítés nem rossz, csak a ráfordítandó összeg alacsony. Ha nulláról indulsz úgy, hogy, nincs se bringád, se sisakod, se ruhád, se lámpád, se pumpád, akkor azt szoktam mondani, hogy 100.000 Ft a legalja, ez alatt nem érdemes belevágni. Persze lehet seftelni használt bringákkal, de én nem javaslom. Kétszer vettem használt bringát, az egyiknek a váza tört el, a másiknak a villája.

A márkák között egyre nagyobb a választék, szerencsére egyre több gyártó termékeit lehet itthon is megvásárolni. Ezek között elég nehéz lenne rangsort felállítani, nem lehet azt mondani, hogy egy Magellan rosszabb, mint egy Merida vagy egy Kona, csak azért, mert hasonló felszereltség mellett egy Magellan esetleg olcsóbb. Én ebből a három márkából választottam az eddigi összes bringámat, minőségi panaszom egyikre sem volt, nagyjából mindegyik azt tudta amit az árától elvártam.

A kerékpár minőségét leginkább az alkatrészek minősége határozza meg. Az, hogy mi van a vázra matricázva, igazából nem sokat számít az alsó árkategóriában. Nem ritka, hogy a feltűnő alkatrészek adják el a bringát. Szokás pl. felső kategóriás váltóval szerelni belépő szintű kerékpárokat. Ennek az a hátránya, hogy ugyan ott villog a Deore LX felirat a hátsó váltón, viszont a középcsapágy, kormánycsapágy, meg lehet, hogy lényegesen gyengébb minőséget képvisel, mint amit az árkategóriától elvárna az ember. Higgyetek nekem, a váltó számít legkevésbé mikor új bringát veszel. A legolcsóbb váltó is teljesen jól teszi a dolgát, csak kicsit lassabb és nehezebb, mint a komolyabb darabok. Inkább váltson lassabban, minthogy szétmenjen a középcsapágy, vagy eltörjön a hátsó kerék tengelye 500km után (többször is jártam már így).

Hol vásároljunk?

Az utóbbi években egyre több hiper-szupermarket is belevágott a kerékpár bizniszbe. Bagóért árulnak kerékpárnak látszó tárgyakat, és sajnos rengetegen meg is veszik. Mint írtam a kerékpározás nem olcsó sport, egyszerűen van egy összeghatár ami alatt nem lehet jó minőségű, biztonságos kerékpárt összeszerelni. Egy alapszintű összteleszkópos, tárcsafékes kerékpár ára több százezer Ft-nál kezdődik, a teszkós változat 20-30 ezer Ft.

Amikor bejöttek ezek a gyalázatos minőséget képviselő szemetek, több botrányról is hallottam. Az új kerékpárokat szakszervizben kell üzembe helyezni. A hiperszupermarketeknek nincs saját szervize, ezért leszerződtek külső szervizekkel. A szervizek viszont gyakran nem tudták olyan állapotba hozni ezeket a mérnöki csodákat, hogy biztonságosan lehessen használni, ezért felbontották a szerződést. Ezek után nem egyszer láttam olyat, hogy a teszkós bringára kiírják, hogy az ár nem tartalmazza a beüzemelést, hanem azt a vásárlónak kell intéznie. Tehát megveszel mondjuk 20 rongyért egy bringát és elviszed a szervizbe beüzemeltetni. Csakhogy egyre több szervizben ki van írva, hogy áruházi kerékpárok üzembe helyezését egyáltalán nem vállalják, vagy csak horribilis összegért.

Ha ilyen helyen szándékozol kerékpárt vásárolni, ne is olvasd tovább ezt az írást.

Nagyobb sportáruházak is foglalkoznak kerékpár értékesítéssel, pl.: Decathlon, Hervis. Ez jobb választás, mint a tesco és társai, mivel itt többnyire minőségi kerékpárokat árulnak, egyedül az eladói szaktudásban nem lehetünk biztosak.

Aztán vannak a nagy kerékpár áruházak, mint pl. a RideBike a Récsei Centerben, ahol hatalmas a választék. Sokszor vásároltam ott és nem egyszer találkoztam hozzá nem értő eladóval. Ez nem azt jelenti, hogy a teljes eladói gárda gázos, csak azt, hogy néha itt is megfordulnak oda nem illő személyek.

A legbiztosabb megoldás, ha kis boltokban nézelődünk, ahol csak pár ember dolgozik beleértve a tulajdonost is. Ezek az emberek általában rajonganak a kerékpározásért, és a szaktudásuk is naprakész. Kis boltban nyilván nem tartanak nagy készletet bringákból, de katalógusból is választhatunk amit általában pár nap alatt beszereznek. Nem ritkán a garancia feltétele, hogy 2-3 alkalommal vissza kell vinni a bringát ingyenes felülvizsgálatra. Új bringáknál ugyanis az első pár 100 km után szükséges lehet a váltó és a fékek után állítására a bowdenek nyúlása miatt.

Mire figyeljünk belépő szintű bringa vásárláskor?

Leginkább mindenre Ha megvan, hogy milyen típusú és vázméretű kerékpárra van szükségünk, először nyilván a váz kinézete alapján fogunk szűrni. Ezt a részt nem kell nagyon ragozni, mivel olcsó bringát veszünk a váz feltehetően alumíniumból lesz (azért még acél is előfordul néha), és a hegesztések nem lesznek leköszörülve. A hegesztést robotok végzik, tehát észrevehető minőségi hibát nem fogunk találni. Inkább a festés épségét ellenőrizzük, hogy nincs e lepattogzódás.

Ha megvannak a szóba jöhető típusok, tanulmányozzuk a kritikus részeket. Hátsó kerék és hajtókar. Ez a két alkatrész kapja talán a legnagyobb terhelést menet közben. Ha szimpla falú felnivel találkozunk, már régen rossz, válasszunk olyan típust ami dupla falúval van szerelve. A hátsó kerékagy alapvető felépítése lehet menetes vagy kazettás. A hajtóművel nehezebb dolgunk lesz, de azért a kialakításából általában látszik, hogy komoly darabról van e szó. A hajtómű forgásáról a középcsapágy gondoskodik. Több szabvány létezik, a legolcsóbb elfogadható megoldás a négyszögtengelyes. Ennél csak a hagyományos középcsapágy az olcsóbb, de, ha egy új bringát manapság ilyennel szerelnek, akkor jobb, ha tovább nézelődünk.

A hagyományos 1″ méretű menetes kormánycsapágyakat jobb elkerülni, inkább A-Headset rendszerűt válasszunk. Erősebb, modernebb, és a beállításához nincs szükség bazi nagy villáskulcsokra, csupán egyetlen imbusz kulcsra. Erre az alkatrészre különösen figyeljünk, mert hátsó kerékagyat, vagy hajtóművet bármikor lehet cserélni, azonban a kormánycsapágy a váz fejcsövéhez igazodik, tehát, ha váltani akarunk 1″ menetes kormánycsapágyról 1 1/8″ A-Headset rendszerre, akkor vázat is kell cserélnünk.

Összegezve az alapkövetelményeket egy belépő árszintű kerékpárnál:  duplafalú felnik, kazettás hátsó kerékagy, négyszögtengelyes középcsapágy, A-Headset rendszerű kormánycsapágy. Ha ezek mind megvannak, csak akkor kezdjük el nézegetni a többi alkatrészt.

Ha megvan a kiszemelt darab, állítsuk be az ülés magasságát és üljünk rá, ellenőrizzük a vázméretet. Ha ez is stimmel, akkor mehet az üzembe helyezés.

Kerékpártípusok

A kerékpárok hivatalos kategorizálása egyre bonyolultabb, lassan ott tartunk, ha a váz valamelyik szöge 1-2fokkal kisebb, mint egy másik típusnál, akkor azt már másik kategóriába sorolják. Maradjunk az alapvető kategóriáknál, ami a legtöbb átlagos felhasználót érint: Mountain bike, City bike, Fitness, Trekking, Országúti. A továbbiakban ezt az 5 típust fogom részletesen kifejteni.

City Bike

Mint a neve is mutatja, városi felhasználásra szánt jószágokról van szó. A felszereltsége gyárilag tartalmaz sárvédőt, csomagtartót, lámpákat, láncvédőt, kitámasztót, csengőt. 28″ méretű kerékkel szerelik és általában egysebességesek, vagy agyváltósok. A váz kialakítása az egyenesebb testtartást teszi lehetővé, hátfájósoknak ideális A nyereg sem az a kimondott sportos fajta, inkább nagy és párnázott. Kényelmes, lassú haladásra, bevásárlásra tökéletes választás, azzal azonban számoljunk, hogy a rengeteg kiegészítő miatt a súlya nem éppen baráti.

Moutain bike

Talán a legelterjedtebb típus, mely elsősorban terepre lett kitalálva, de manapság olyan széles a gumi és- alkatrész választék, hogy aszfalton is kényelmesen használható. A kerék mérete 26″, a váz anyaga alumínium (kivéve a versenyzői célra szánt daraboknál). Ma már gyakorlatilag nem árulnak MTB-t teleszkóp nélkül. Nem árt tudni azonban, hogy a legolcsóbb típusoknál a teleszkóp inkább csak plusz teher a bringán, mint hasznos alkatrész. A drágább típusokat tárcsafékkel szerelik, melyből létezik bowdenes és hidraulikus. A tárcsafék valamivel komolyabb fékhatást eredményez, mint a V-fék, de igazi előnye, hogy kevésbé érzékeny az időjárásra, mint az abroncsfékek. Ez különösen igaz a hidraulikus változatra, ahol a fékfolyadék egy zárt csőben nyomódik össze, ezáltal nem tud elkoszolódni, eltömődni. Itt az egyetlen karbantartási művelet a fékrendszer légtelenítése, melyet időről időre el kell végezni.

Fitness

Az országúti és trekking gépek közé szokták elhelyezni. Nagyon leegyszerűsítve egyenes kormányos országútiról van szó. Általában azok választják akik szeretnek száguldani, de kényelmetlennek tartják a kos kormányt.

Országúti

Régen egyszerűen csak versenykerékpárnak hívták Minden a sebességre és merevségre van kihegyezve. Kőkeményre fújható virsligumik, hártyavékony váz, kos kormány, elöl hatalmas lánctányér. Városi közlekedésre nem igazán alkalmas szokták mondani, én két évig simán elvoltam vele Budapest utcáin Országúti kerékpárral sima úton kényelmesen tartható a 30km/h sebesség hosszabb távon.

Trekking / Cross

Leginkább nagy kerekű MTB-nek mondanám, 28″ kerékmérete tempósabb haladást tesz lehetővé, mint a MTB.

Össztelós hardcore gépek – Freeride / Downhill

Kinézetük inkább crossmotorra hasonlít. Kőkemény zúzásra lettek kitalálva, hegyről lefelé kötött vagy szabad pályán. A teleszkópok rugóútja jóval nagyobb, mint a sima Cross Country bringáknál, ezáltal nagyobb egyenetlenségeket is képesek kimozogni. Hidraulikus fékkel vannak szerelve és a féktárcsák átmérője is nagyobb.