Egyike a kedvenc kérdéseimnek, amit elég gyakran tesznek fel nekem. Ez a kérdés kb. úgy hangzik, mintha bemennél egy autószalonba és azt kérdeznéd: mennyibe kerül egy autó? Oké, az autó ára attól függ, hogy van e benne klíma, légzsák, lopásgátló rendszer, ABS… De milyen tényezők határozzák meg egy weboldal árát?
Az alábbi útmutatást azoknak szánom, akik nincsenek otthon a témában, és szeretnének saját weboldalt, de biztos vagyok benne, hogy szakmabeliek is ismerős gondolatokra fognak lelni 
Mit akarok?
Először nem árt tisztázni a weboldal célját. Mit szeretnék? Bemutatkozni? Online értékesíteni? Blogolni? Fórumot készíteni? Közösségi oldalt létrehozni? A legtöbb ember az első két kategóriába tartozik. Szeretné megjeleníteni vállalkozását, portfólióját a neten, és van aki egyúttal értékesíteni is szeretne.
Statikus vagy dinamikus?
Statikusnak tekinthetjük azokat az oldalakat ahol a tartalom állandó, a módosítás a HTML fájlok közvetlen szerkesztésével történik. A statikus oldalak nem igényelnek programozást, a HTML nyelv és CSS ismeretével készíthetünk ilyen oldalakat. Statikus lehet például egy bemutatkozó oldal, amit egyszer elkészítünk és utána huzamosabb ideig nem nyúlunk hozzá. Ha módosítani kell, akkor megkérjük az oldal készítőjét aki elvégzi a változtatásokat. A web fejlődésével ezek az oldalak egyre inkább vesztenek jelentőségükből, manapság mindenki maga szeretné frissíteni weboldala tartalmát.
Dinamikus oldalaknál a tartalom adminisztrációs felületen (CMS) keresztül frissíthető, vagy akár a felhasználók által is módosítható, de dinamikusnak nevezhetünk minden olyan oldalt is ami valamilyen adatot állít elő, vagy valamilyen interaktív dologra használható, például online vásárlásra, képgaléria létrehozására, chatelésre…
Egyszerűbben: statikus oldalakhoz nem szükséges szerveroldali programozás, míg a dinamikus oldalak valamilyen webes programozási nyelvben íródnak, és a legtöbb esetben adatbázis van mögöttük.
Kész rendszer vagy egyedi rendszer?
Számos nyílt forrású, szabadon használható CMS (Content Management System) található a piacon, melyek napról napra többet tudnak. Mivel nyílt forrású projektekről van szó, a fejlesztés nem egy ember vagy cég kezében van, hanem egy hatalmas közösség dolgozik rajta folyamatosan világszerte. (Gondoljunk csak a Firefox-ra ami szintén nyílt forrású projekt.)
Kiválóan alkalmasak “web2 szabvány” szerint működő bemutatkozó oldal, blog, fórum, sőt akár még alapszintű webáruház létrehozására is. A legtöbb általános funkcióra léteznek kész modulok, melyeket csak telepíteni és konfigurálni kell. A megjelenés testreszabásához választhatunk a rengeteg ingyenes template közül vagy akár magunk is készíthetünk egyet.
A legpopulárisabb rendszerek közé tartozik a Drupal és a WordPress. (Ezt az oldalt WordPress motor hajtja.) Szintén ismert rendszer a Joomla, azonban elég sok negatív kritika is olvasható róla. Szabad fordításban közölnék egy pár soros idézetet:
A Joomla katasztrófa. Az egyetlen mód, hogy működésre bírjuk, ha beruházunk egy csomó pénzt kereskedelmi modulok tömkelegére. A közösség óriási, de rossz értelemben. Millió megoldás létezik minden problémára, de gyakorlatilag lehetetlen megtalálni a megfelelőt.
A fenti idézet ebből a cikkből származik, ahol számos információt olvashatunk a legnépszerűbb CMS rendszerekről.
A kész rendszerek lényege az egyszerűség. Minél egyszerűbben és gyorsabban létrehozni az oldalt minél alacsonyabb költséggel. De mi a helyzet, ha egyedi igényeink vannak?
Egyedi rendszer
Az egyedi fejlesztés egy többlépcsős folyamat, több időt vesz igénybe, cserébe olyan oldalunk lesz amilyet csak szeretnénk. Nem mennék most bele a fejlesztés szakaszaiba, csak néhány tanácsot adnék:
- A rendszerrel szemben támasztott követelményeink legyenek érhetően papíron dokumentálva. Ne sajnáljuk az időt az igények megfogalmazására, mindent részletesen írjunk le! A fejlesztést nyilván több megbeszélés előzi meg, de mindig egy mindkét fél által jóváhagyott specifikáció alapján kezdődjön meg a tényleges munka. Ha később valami nem úgy működik ahogyan elképzeltük, akkor erre a dokumentumra hivatkozhatunk. Ha fejlesztés közben olyan kérésünk akad ami nem volt része az eredeti specifikációnak, akkor azt először mindig egyeztessük a projekt vezetőjével. A leggyakoribb eset amikor félkész rendszer tesztelése közben a megrendelő kitalálja, hogy valami nem jó és máshogy akarja. Ez jó esetben könnyedén elvégezhető módosítás, de az is lehet, hogy a fejlesztőnek alapjaiban kell az egész adatbázist áttervezni, ami szakmai zsargonnal kifejezve: “elég nagy szopás” Innentől kezdődik a vita, hogy ki mit mondott az elején, mindenki elkezdi keresni a több hónappal korábbi leveleket és próbálja bizonyítani a maga igazát. Kell ez nekünk? Specifikáció és dokumentáció. Mindenki tudja, senki sem csinálja, vagy legalábbis nagyon kevesen.
- Grafikai terv ne csak a főoldalról készüljön, hanem 1-2 aloldalról is.
- Jó, ha a grafikai tervek “felszabdalása” után lehetőségünk van kipróbálni a statikus HTML oldalakat a böngészőben. Itt még mindig fény derülhet esetleges félreértésekre.
- A tesztelést körültekintően végezzük, lehetőleg több ember bevonásával. A talált hibákról készítsünk tesztelési jegyzőkönyvet.
- A kész rendszer személyes betanításán felül, az üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció is, a rendszer része kell legyen.
Az alábbi képregény viccesen ábrázolja, hogyan is zajlik egy nagyobb fejlesztés, amikor sok ember dolgozik egy projekten. Ezen jókat röhögünk, de az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva sajnos azt kell mondjam, hogy egyáltalán nem áll messze a valóságtól A képregénynek egyébként saját projektje is van, úgyhogy, ha valaki kedvet érez, elkészítheti a saját verzióját is a projectcartoon.com oldalon.
A megfelelő szakemberek kiválasztása
Ez talán a legnehezebb kérdés. Manapság mindenkinek van weboldala, és sok az önjelölt webmester, dizájner, programozó és a legújabb trend szerint magát SEO szakembernek nevező egyén. A kóklerek kiszűrése nem könnyű feladat. Mindig ellenőrizzük a kiszemelt cég, vagy szakember referenciáit. A “honlap már X ezer Ft-tól” jellegű szövegekkel hirdető cégeket jobb elkerülni, valamint az “ismerősöm haverja” kategória is rejteget veszélyeket.
Nagy cégek akár 5-6x annyi pénzt is elkérhetnek ugyanazért az oldalért, mint egy kisebb vállalkozás. A cég mérete korántsem garancia a minőségi munkára, sőt könnyen előfordulhat, hogy kisebb cégek gyorsabb és precízebb munkát végeznek.
Válasszuk ki a számunkra szimpatikus cégeket, és kérjünk be több ajánlatot a munkára a specifikáció alapján.
Szerver és tárhely
Ha elkészült az oldalunk fel kell tölteni egy tárhelyre, “hostolni” kell valahol. Két megoldás létezik: bérelünk tárhelyet vagy saját szervert vásárolunk. Léteznek ingyenes tárhelyek is, de ott nem kapunk domain nevet és gyakran hirdetések jelennek meg oldalunk felett egy keretben, cserébe a díjmentes szolgáltatásért. Gondoljunk csak bele milyen véleményt alakít ki cégünkről, ha ez a cím szerepel a névjegykártyánkon: www.xykft.freeszolgáltató.hu az e-mail címünk pedig szintén valamelyik ingyenes szolgáltatótól származik.
Kis erőforrás igényű oldalaknál olyan csomagot érdemes választani, ahol egyben biztosítják a domain nevet, tárhelyet és e-mail címeket. A beállításhoz általában biztosítanak webes felületet, így minden opciót magunk határozhatunk meg. Gondolok itt az e-mail címekre, adatbázisokra, FTP felhasználókra, illetve a futtatókörnyezet egyedi beállításaira.
Komolyabb erőforrás igényű alkalmazások üzemeltetéséhez bérelhetünk szervert, vagy elhelyezhetünk saját szervert is valamelyik szerverparkban. Ebben az esetben jóval magasabb költségekkel kell számolnunk, és vegyük számításba, hogy egy rendszergazdát is fizetnünk kell.
Konklúzió
A fentiek után láthatjuk, hogy egy weboldal költségét több tényező együttesen határozza meg. Tehát, ha azt kérdezzük valakitől, hogy kb. mennyiért készít weboldalt, legalább az alapvető támpontokat adjuk meg neki, hogy érdemben válaszolni tudjon:
- statikus vagy dinamikus oldal?
- kész rendszer vagy egyedi rendszer?
- egyedi dizájn vagy template?
- domain és tárhelykérdés megoldott e?
Uh nagyon adom ezt a bejegyzést
főleg a rajz
Jaja nagyon szépen le van írva